No Products in the Cart
Amikor minden évben júliusban elindul a Műanyagmentes Július (Plastic Free July), legtöbben a vászontáskára, kulacsra vagy a műanyag szívószálak elhagyására gondolunk.
Pedig van egy terület, ahol nap mint nap találkozunk műanyaggal úgy, hogy sokszor észre sem vesszük: a gardróbunk.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a világon felhasznált textilszálak mintegy 60%-a szintetikus, vagyis műanyag alapú (elsősorban poliészter, poliamid és akril). A divatipar ezért nemcsak a túltermelés, hanem a rejtett műanyag-felhasználás miatt is kiemelt környezeti kérdés.
Nem kicsit tehetünk a műanyag fogyasztás ellen a gardróbban, talán nem is gondolnánk, de van 6 olyan helyzet ahol igenis dolgunk van, és ezt egyáltalán nem szabad elbagatellizálni.
1. Az online rendelések láthatatlan műanyaghegye
Egy új ruha megérkezésekor általában csak magának a ruhadarabnak örülünk. Pedig ha egy pillanatra megállunk a kicsomagolásnál, gyorsan feltűnik, mennyi egyszer használatos műanyag kerül ilyenkor a kukába.
A futártasak, a külön nejlonzacskó, a műanyag ragasztócsíkok, a címkéket rögzítő műanyag szálak, a védőfóliák vagy a cipzárakat óvó kis műanyag elemek mind csak néhány percig vannak velünk.
Sokszor egyetlen online rendelés után egy kisebb maréknyi műanyag hulladék marad az asztalon. Ez nem azt jelenti, hogy soha többé ne rendelj online. Inkább azt, hogy minden vásárlás előtt tedd fel magadnak a kérdést:
Valóban szükségem van rá? Ha igen, akkor rendben.
Ha viszont csak egy pillanatnyi impulzus miatt került a kosárba, akkor nemcsak pénzt költesz feleslegesen, hanem újabb egyszer használatos műanyagokat is termelsz.
2. A mikroműanyag, ami minden mosással útnak indul
A poliészter, az akril, a poliamid (nejlon) vagy az elasztán ruhák minden mosás során apró műanyag szálakat bocsátanak ki. Ezeket talán már senkinek sem újdonság, mikroműanyagoknak nevezzük.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint az óceánokba kerülő elsődleges mikroműanyagok mintegy 35%-a a szintetikus textíliák mosásából származik.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) becslése szerint ez évente közel 500 000 tonna mikroszál, amely a vizekbe kerül.
A cél természetesen nem az, hogy kidobjuk a műszálas ruháinkat.
Sokkal nagyobb hatása van annak, ha ritkábban mosunk, mindig tele mosógépet indítunk, alacsonyabb hőfokot választunk, és minél tovább használjuk ugyanazokat a ruhadarabokat.
Ha sok műszálas ruhád van, érdemes megismerni a mikroszál-szűrőket vagy a speciális mosózsákokat is, amelyek jelentősen csökkenthetik a kibocsátást
3. A ruhacímke sokszor többet árul el, mint a márkanév
A legtöbben vásárláskor a márkát, fazont, a színt vagy legfőképpen az árat nézik.Pedig a legfontosabb információ sokszor egy apró címkén bújik meg.
Ha azt látod rajta, hogy poliészter, akril, poliamid, nylon, PU vagy PVC, akkor valójában különböző műanyag alapanyagokról beszélünk.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden természetes anyag automatikusan jobb választás. Sok ruhában néhány százalék elasztán például jelentősen növeli a kényelmet és az élettartamot. valamint a pamut gyártása is iszonyúan megterheli a környezetet (ezért is a legkörnyezetbarátabb ruha az ami már megvan).
A tudatosság nem csak arról szól, hogy csak lenvásznat vagy pamutot vásároljunk. Hanem arról, hogy tudjuk, miből készül a ruhánk, és lehetőség szerint olyan darabokat válasszunk, amelyekben kevesebb a műanyag, és amelyeket hosszú éveken át örömmel viselünk.
4. A műanyag, amit kibontás után azonnal kidobunk
Van egy műanyagfajta, amelyről szinte senki sem beszél. Pedig minden új ruhán ott van.A címkéket rögzítő műanyag szálak, az apró nejlon tasakok, a gallérmerevítők, a vállformázók, a cipzárvédők vagy az akasztók. A táskák pántjára húzott műanyagvédők.
Mindössze néhány percig töltik be a szerepüket. Ezután hulladékká válnak. Ami a szemétbe kerül azonnal. Világszerte évente több mint 100 milliárd ruhadarab készül, így ezekből az apró műanyag elemekből is óriási mennyiségű hulladék keletkezik.
Nem véletlen, hogy egyre több márka keresi ezek papír- vagy újrahasznosítható alternatíváit, vagy egyáltalán kikerüli ezeknek a használatát.
5. A műbőr sem mindig olyan vegán, mint gondolnánk
Az elmúlt években egyre többször találkozunk a "vegán bőr" felirattal. Sokan ezt automatikusan környezetbarátnak gondolják. és olyan nagyon jól is hangzik, mert ugye a vegán az valami zöld, valami jobb... de nem táskában! Az igazi vegán az lenne amit ananászhéjból, vagy bármilyen más növényi rostból készítenének, de ezek sajnos még nem kerültek be az olcsóbb, tömeggyártásra alkalmas technológiákba.
A valóság azonban ennél jóval összetettebb. A legtöbb hagyományos műbőr poliuretánból (PU) vagy polivinil-kloridból (PVC) készül, vagyis alapvetően műanyag.
Ma már szerencsére léteznek innovatív alternatívák is – például ananászlevélből, kaktuszból vagy gombából készült anyagok –, de ezek egyelőre még a piacon található termékek kisebb részét teszik ki.
Ezért érdemes itt is ugyanazt tenni, mint minden ruhadarabnál: elolvasni az összetételt, és nem kizárólag a marketingüzenetre hagyatkozni
6. A műanyag divatkiegészítők, amelyek szinte láthatatlanok
Ha körbenézel magad körül, valószínűleg több műanyag divatkiegészítőt találsz, mint elsőre gondolnád. A napszemüveg kerete. A hajcsat, hajgumi, flitterek, műanyag gyöngyök, sok övcsat, a legtöbb cipő talpa, a kis nesszeszerek, telefontokok, pántok.
Ezek önmagukban nem ördögtől valók. A kérdés inkább az, hogy mennyi ideig használjuk őket, és hogy kell-e ennyi valóban?
Egy jó minőségű napszemüveg vagy táska, amelyet akár tíz évig hordunk, sokkal kisebb környezeti terhelést jelent, mint évente többször lecserélt, olcsó alternatívák sora.
A fenntarthatóság sokszor nem az anyaggal kezdődik. Hanem a használati idővel, meg avval, hogy hány ilyenre van igazán szükségem.
A cél nem a tökéletesség
A Műanyagmentes Július nem arról szól, hogy holnaptól csak lenvászonban járj, vagy kidobd a gardróbod minden műszálas darabját.
Sokkal inkább arról, hogy észrevedd azokat a hétköznapi helyzeteket, ahol jobb döntéseket hozhatsz.
Lehet, hogy idén csak eggyel kevesebb impulzusvásárlásod lesz. Lehet, hogy elolvasod a ruhacímkét, mielőtt a kosárba teszel valamit. Lehet, hogy tovább hordod azt a kedvenc táskát, amelyet eddig már majdnem lecseréltél. Lehet, hogy onkább second-hand megoldást keresel, nem valami akciós újat, a szállítási csomagolással.
Vagy egyszerűen ritkábban mosod azt a pulóvert, amely valójában még teljesen tiszta.
Ezek apró lépéseknek tűnnek. De ha egyre többen tesszük meg őket, már nem is olyan kicsik. Hiszem, hogy a tudatos gardrób nemcsak a lemondásról szól.
Hanem arról, hogy kevesebb, de jobb döntést hozzunk. Nemcsak a pénztárcánkért. Hanem azért a világért is, amelyben ezeket a ruhákat hordjuk.
Tarts ebben az évben #műanyagmentesJúlius-t te is, és kezd a gardróboddal!
Era
EW
Források
United Nations Environment Programme (UNEP): Sustainability and Circularity in the Textile Value Chain (2023)
United Nations Environment Programme (UNEP): Fashion's Tiny, Hidden Secret (mikroműanyagok)
European Environment Agency (EEA): Microplastics from Textiles – Towards a Circular Economy for Textiles in Europe (2022)
Ellen MacArthur Foundation: A New Textiles Economy: Redesigning Fashion's Future
International Union for Conservation of Nature (IUCN): Primary Microplastics in the Oceans
OECD: Global Plastics Outlook
Textile Exchange: Materials Market Report (szintetikus szálak aránya)
